Élet az élsportban

Élsport és a Karácsony

sportos Karácsony  -Akkor 25-én nincs edzés, bár… – és ezzel a kötőszóval vette el Budo bácsi az Ünnepekhez fűzött utolsó reményemet is – ha viszket a talpatok, elmehettek magatoktól futni. Edzőm kevesek által beszélt nyelvén ez valami ilyesmit jelent: “nem lesz edzés, de lesz”. Olyan érzés ez, mint amikor megtalálod az előled eldugott karácsonyi ajándékokat, aztán a… Tovább »

Egy 10 éves versenyző siratása

chic   Háromra nagy levegő és spuri. Ez volt a nagy terv, miként jussak el a fertőzött folyosón keresztül a konyhába egy újabb 1000 mg C-vitamin adagért. Mintha a Walking Dead múltheti epizódjába csöppentem volna, olyan volt most otthon lenni. A három élőhalott még késő d.u is pizsamájukban járkáltak egyik ágytól a másikig, a taknyos zsebkendőket… Tovább »

Egy mindennap – McCafé

bushley-christmas-coffee-morning – Korán kelő típus vagy, Sára? – Tette fel Budo bácsi kérdését a semmiből. Látszott, jár valamin az esze. Na bmeg, már csak a korán kelés hiányzik… – Hát én, őőő, nem egés… – kezdtem volna menteni a menthetőt a konditerem falára szerelt bordásfalba kapaszkodva első közös erősítő edzésünk után valamikor ilyentájt decemberben, 2013-ban. –… Tovább »

Dö Tím – avagy élsportolók és az alkohol

pia   Kisiskolás koromban baromi kíváncsi voltam a sikeres emberek titkaira, miképp jutottak a csúcsra. Később elkezdtem a saját titkom után kutatni. Azóta az élet folyton azt bizonygatja számomra, hogy nincs is titok. Annyi biztos, nem a csapatomban rejlik… Vagy mégis?   Tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 3 fő – általában mindig hiányzik valaki: Hedóna –… Tovább »

Kezdők szerencséje

simpson-1   Kellemetlen, de beismerem: Anyukám nagyobb hírnévre tett szert a kajak-kenu világában,mint nekem sikerült. Ezt nem a fényes sportolói múltjának köszönheti, akaratán kívül vált naggyá.   Nálunk nem csillognak olimpiai érmek a nappali vitrinjében. Habár Apa kerületi sakkversenyen való részvételéért kapott oklevelét kitettük. Arra, mondjuk, nagyon büszkék vagyunk. Az élet kifürkészhetetlen útjain éppen elmélkedő Anyukám… Tovább »

A Mester

  Úgy sejtem, a ’90-es évek felé járhattak, amikor a Magyar Kajak-Kenu válogatott sítáborozni ment valahová az osztrák hegyekbe. Én ekkor még meg sem születtem.     Borzasztó okos ötlet, egyébként, válogatott kajakosokat síelni vinni, minden évben eltöri valamelyik a karját egy csúnya esésben… Hasonlóan járt szegény elődöm is, edzőm akkori versenyzője. Feküdt a pálya… Tovább »

Élet az élsportban

   Olyan, mint a kokain. Legalábbis egy barátom szerint, akinek sikerült lejönnie az élsportról. Szóval kokósoknak talán rokonszenves leszek. Habár én nem élek semmifele boldogító anyaggal, mégis egy betegesen függő embernek tartom magam. De, hát, tegye fel a kezét, aki nem függ valamitől…    Megszoktam már, hogy külön fajként kezelnek. “Aki ennyit edz, ennyit kínozza… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!